Tetszik/nem tetszik, vagy ha úgy jobb, jó kép/rossz kép, bár inkább az első verziónál maradnék, mivel a jó/rossz kép megfogalmazás - szerintem - sokkal inkább minőségi szempont (kiégett, alul exponált, szemcsés, stb.), mint szubjektív vélemény, azaz, hogy annak aki nézi a képet tetszik-e amit lát.
Kinek a véleménye számít? A sajátom. Ez így elég nyers megfogalmazás, de ez az igazság, és nem hiszem, hogy ez nem áll sok más fényképezgető emberre is (nem fotós szakmájúakra gondolok, hanem hobbi fotósokra). Persze az nem igaz, hogy nem esik jól, ha mások is pozitívan nyilatkoznak a képeimről, de az csak másodlagos, vagy másképp fogalmazva plussz öröm azon felül, hogy alkottam egy nekem tetsző képet.
Ez is, mint majd minden (zene, kaja, ruha, kocsi, stb.) ízlés dolga.
Például a fent látható kép szerintem gyenge-közepes. Ezzel szemben ismerősöm, aki végignézte a netre felrakott fotóimat, annyit mondott "láttam egy jó képedet" - erre gondolt. Azt kérdezte meddig szobroztam a lovak mellett, míg sikerült ezt a pillanatot elkapnom. A kérdés jogos, mert elvileg ilyen szerencsés kompozícióra azért várni kell, főleg, ha tudatosan ilyet szeretnénk, de jelen esetben egy szerencsésen elkapott pillanatról van szó. Megálltunk a lovak mellett, gyors kattintgatás - meglehetősen zord volt az időjárás -, majd otthon láttam meg, hogy ez a kép elég jól sikerült. Pont a gyenge színek miatt lett szépiába fordítva a kép, mivel inkább az érzelmi rész a fontos, nem a lovak és a környezet színe.
A második kép viszont az én kedvencem, ezzel ellentétben másoknak ez annyira nem szokott tetszeni. Egyébként is szeretem az ősz hangulatát, de fotós szemszögből ez az évszak maga a paradicsom. Ilyenkor általában elég sok képet készítek, de a java része sajnos sablonos, gyenge. Ezért szeretem ezt a képet. Ez sem forradalmi, de a kompozíció és az összhatás jobb ezen, mint az átlag őszi képeimen. Tetszettek a föld felé hulló, de azért a padon még megpihenő levelek, valamint a szintén nem tip-top állapotban lévő, és a levelekhez hasonló színű pad...
